Sokan gondolják úgy, hogy rengeteg barát veszi körbe őket, mindig van társaság, akikkel "lóghat". De mikortól is beszélünk barátról és nem haverról? Miben mutatkozik meg, ki az vagy kik azok akik az életünk legnagyobb mélypontjában is "fogják a kezünk"? Mikortól beszélhetünk arról, hogy valaki már nem a barátunk? És mégis hogyan dolgozzuk fel az elvesztését?
Nos, véleményem szerint a barátok nem attól barátok mert folyamatosan melletted/veled vannak. Leginkább úgy tehetünk különbséget ha belegondolunk: ki az/kik azok a személyek akiket bajban keresnél és tudod, hogy elsők közt segítenének? Akiknek nem kell kifogásokat keresned, nem kell a jobbik énedet feltüntetned? Akik szó nélkül, bejelentkezés nélkül átugorhatnak? Akik mellett nem kínos a néhai csend, vagy akik gondolkodás nélkül kiállnak melletted? Ha ezeket átgondoljuk egyből kiéleződik ki/kik is az igazi(ak).
És igen, életünk folyamán előfordulhat bizony, hogy úgy érezzük: elvesztettünk egy barátot. Nem feltétlen kell ehhez összevesznetek, elég ha azt veszitek észre, hogy nem működik köztetek valami jól. Lehet az a viselkedésetekben látszik meg, az is lehet hogy eltávolodtok egymástól, esetleg történik valami olyan, ahol nem számíthattok a másikra, ez csalódás pedig hatalmas törést tud okozni. Meg lehet beszélni persze, de ehhez mindkét félnek nyitottnak kell lenni, és bízni a másikban annyira, hogy új fejezetet nyissatok a barátságotokban.
De mi van akkor ha nem sikerül megbeszélni?
Lehet felnőttként megbeszélni a helyzetet, hogy külön utakon jártok tovább, de gyakrabban szokott előfordulni sajnos a többszöri "huzavona", civakodások, további csalódások a másikban. Az, hogy ezt belül hogyan éled meg, sokmindent befolyásol. Az első talán, (és esetleg legfontosabb) hogy semmiképp se hergeld magad a másik ellen, akkor se ha ő próbál téged lehúzni, vagy dühíteni. Nyilvánvaló, hogy kellemetlen, de ha te nem ragadod meg a kötelet,ő nem tud elrántani. Legjobb ha visszagondolsz azokra az időkre mikor még jóban voltatok, hogy miken mentetek keresztül együtt, hiszen a jó emlékek akkor is azok maradnak ha már nem lesztek benne egymás életében. Az a legrosszabb mikor két egykori legjobb barát szidja a másikat. Második: nem kell kitörölni a közös fotókat, de jobb ha nincs a szemed előtt. Lezárni valamit nem igazán könnyű, mégis ha már így döntöttetek, többé nincs szükség sem arra hogy a gyorshívó listán legyen, sem arra hogy elsőként dobja ki a galéria a telefonodon.
Harmadik és egyben utolsó: ne sírj, ne szomorkodj. Ha barátságotok megbukott és esetleg sosem lesztek jóban, annak oka van és emiatt fölösleges bánkódni, ugyanis biztos találsz még olyan személyt az életed során akit a legjobb barátodnak hívhatsz majd. Ha meg idők múltán kibékültök, hálát kell adni érte, hiszen lehet mindkettőtöknek csak több idő kellett feldolgozni a csalódást, sérelmeket.
De itt jön a kérdés: Mindenki ilyen? És mi van azokkal a lányokkal akik esetleg nagyobb méreteken vannak? Akik nem szeretnek,vagy épp nem tudnak sminkelni? Akik nem a fashionnova oldaláról inspirálódnak öltözködés terén, vagy nem kapnak magukra ruhát abban a méretben, amiben ők vannak. Igen, lerágott csont a telt nők "hypeolása", de nem mehetünk el sajnos amellett az általános felfogás mellett, hogy a telt nők nem szexik. Hogy micsoda?! Egy nő nem attól lesz szexi,(vagy épp nem szexi) 
Ő, mint telt nő nem a pluszkilós lányok szépségét kezdte el vehemensen traktálni, hanem minden lány szépségét, minden nő egyediségét hozta fel. Rengeteg nő(súlytól függetlenül) szenved önbizalomhiányban a média nyomásának köszönhetően. Legtöbben sajnos nem is tudnak róla, hogy szenvednek, csak görcsösen megpróbálnak megfelelni az elvárásoknak, edzőterembe járnak mert mindenki oda jár, vegán étrendbe kezdenek "mert az menő" és magukra kennek 6 réteg highlightert egy bevásárláshoz.
Lányok, nincs semmi baj az edzéssel, de azért tegyétek mert jólesik vagy mert tényleg magatok miatt egészségesen szeretnétek élni, ne azért kezdjetek diétába, mert most nagyon felkapott, hanem azért mert tényleges életmódváltást szeretnétek végrehajtani. Ne érdekeljenek titeket mások elvárásai,elsősorban a saját magatok felé irányuló elvárásoknak feleljetek meg. Egy nő a kisugárzásától lesz igazán szexi, az önbizalomtól,ami belőle árad és nem attól,hogy mit vesz fel vagy, hogy mennyire karcsú.